Szenvedés vége:

PayPal donation:

Crypto donation:

Bitcoin:(BTC)
bc1q2f9vv85e0yl3pnwqdpej6teuq94yzcjd5feqsk
Ethereum:(ETH)
0x5A7684B59AeDE5E64E8802C5e5e7405590caC1b1
Binance:(BNB)
0xEbDCd7C6917b537a3E1B5938a93cC68Bab003319
Dogecoin:(DOGE)
DCBryJkdwyLg6KJPhsp2uwwVNsenWTYznN
Solana:(SOL)
Bu4qVEYghvNHUYgJjMUAYw7Q6kSKxH6KfQmZDdpbqjhE
Monero:(XMR)
45DDDVpRxHMRRpuDFN3Qbr9s1dEy1wK9NS8ch97k4zk4CCUsMsLoAFUMNFEou9hPEEUTGs9DTg59dM1R4oH84bF2K1EeSEN

• Puska

• Gartik link

Esszé 1:
Az athéni napidíj szerepe a demokráciában
Az athéni demokrácia (Kr. e. 5–4. század, klasszikus kor) a népuralom innovatív formája volt az ókori Görögországban, Attika régiójában, ahol a polgárok közvetlen részvétele kulcsfontosságú. A napidíj (misthosz) bevezetése Periklész reformjaiban (Kr. e. 461–429) lehetővé tette a szegényebb rétegek bevonását, erősítve a rendszert.A napidíj eredetileg a népbíróságon (heliaszteia) való részvételért járt: Kr. e. 462 körül vezették be, kezdetben 2 obolosz/nap értékben, ami egy munkás napi bérének fele volt. Periklész kiterjesztette a népgyűlésre (eklézsia) és a Tanácsra (bulé), emelve 3 oboloszra, ami fedezte a megélhetést. A működés egyszerű volt: a polgárok (teljes jogú athéni férfiak, 18–21 évesek) a gyűlések végén kapták meg a fizetséget, ami ösztönözte a rendszeres részvételt. Ez bevonta a thétákat (szegény munkásokat), akik korábban anyagi okok miatt távol maradtak, így akár 6000–8000 fő is részt vehetett ezeken az üléseken.A napidíj hatása: demokratikusabbá tette a népuralmat, mivel egyenlőbbé vált az esély a döntéshozatalban. Közsegélyekkel (pl. színházi belépők) kiegészítve Periklész így stabilizálta hatalmát, mint többször megválasztott sztratégosz.A rendszer Kr. e. 404-ben, a peloponnészoszi háború vereségével összeomlott, de a napidíj modellje mutatja, hogyan lehet anyagi eszközökkel növelni a polgári részvételt.

Esszé 2:
Az athéni demokrácia az ókori Görögország egyik legfontosabb politikai újítása volt, amely a Kr. e. V. századra, Periklész korára alakult ki. A demokrácia szó jelentése „népuralom”, és Athénban valóban a szabad, athéni származású férfi polgárok gyakorolták a hatalmat.A rendszer alapjait Szolón reformjai teremtették meg a Kr. e. VI. században, aki eltörölte az adósrabszolgaságot, és a polgárokat vagyoni alapon osztotta be. Később Kleiszthenész Kr. e. 508 körül bevezette a phülérendszert és a cserépszavazást, hogy megakadályozza a zsarnokság visszatérését. A demokrácia fénykorában, Periklész idején, minden teljes jogú polgár részt vehetett a város ügyeiben.A legfőbb döntéshozó szerv a népgyűlés (ekklészia) volt, ahol a polgárok közvetlenül szavaztak a törvényekről és háborús kérdésekről. A tanács (bulé) készítette elő az ügyeket, a népbíróságok (dikasztériumok) ítélkeztek, a tisztségeket pedig sorsolással vagy választással töltötték be. A stratégoszokat, a hadvezéreket például választás útján nevezték ki.A politikai jogokat azonban csak a felnőtt, athéni születésű férfiak élvezhették. A nők, a bevándorlók és a rabszolgák nem vehettek részt a közéletben. Ennek ellenére az athéni demokrácia a korábbi arisztokratikus rendszerekhez képest sokkal szélesebb részvételt biztosított, és mintát adott a későbbi korok népképviseleti rendszerei számára.

Esszé 3:
Az Ókori Görög Hitvilág: Istenek Emberi és Isteni Vonásai
Az ókori görög mitológia az isteneket antropomorf lényként ábrázolja: emberi alakban, érzelmekkel és tulajdonságokkal rendelkeznek, ám halhatatlanok és természetfeletti hatalommal bírnak. Ez a hitrendszer nem csupán magyarázta a világ jelenségeit, hanem tükrözte az emberi társadalmat is. Egy kiváló példa erre Artemisz és Aktaión mítosza, ahol a vadászat istennője kegyetlenül bünteti a véletlenül fürdését meglátó vadászt: szarvassá változtatja, és saját kutyái szétmarcangolják. Ez a történet illusztrálja az istenek kapriciózus természetét.Az istenek emberi vonásai – mint a harag, féltékenység vagy szerelem – gyakran vezetnek konfliktusokhoz. Zeusz hűtlenkedései miatt Héra bosszút áll, Apollón szerelmi kalandjai pedig gyarlóságot mutatnak. Ugyanakkor hatalmuk lehetővé teszi a beavatkozást az emberi ügyekbe: irányítják a természetet, háborúkat befolyásolnak, mint a trójai háborúban, ahol oldalakat választanak (pl. Athéné Odüsszeuszt támogatja). Halhatatlanok, de sebezhetőek érzelmileg és fizikailag, az Olümposzon családként élnek Zeusz vezetésével, viszályokkal tarkítva.A görögök politeista világképe szerint az istenek képviselik a világ erőit, kultuszuk templomokban (pl. Delphoi), áldozatokkal és fesztiválokkal zajlik. Moralitásuk nem mindig igazságos – Aktaión esete aránytalan büntetést mutat –, ami kérdéseket vet fel az isteni igazságosságról. Később filozófusok, mint Platón, kritizálták ezt.Ez a hitvilág befolyásolta a görög művészetet, irodalmat (Homérosz, Ovídiusz) és kultúrát, hidat képezve az emberi és természetfeletti között. Segített megérteni a sorsot, de rámutatott az istenek emberi gyengeségeire is, gazdagítva az ókori gondolkodást.

🧮 Nulladik generáció – mechanikus számológépekAbakusz (i.e. 3000–4000 évvel ezelőtt): az első számolóeszköz.
Logarléc – William Oughtred, 1600-as évek.
Wilhelm Schickard (1623): az első gép, amely mind a négy alapműveletet el tudta végezni.
Blaise Pascal (1642–44): „Összegzőgép”, csak összeadás és kivonás.
Charles Babbage (1820-as évek): a modern számítógép elvei, differenciagép.
Herman Hollerith (1890): lyukkártyás gép a népszámláláshoz.
Konrad Zuse (1938): Z3 – a világ első elektromechanikus, programvezérelt számítógépe.

💡 Első generáció (1943–1954) – elektroncsöves gépekTechnológia: elektroncsövek
Nagy méret, magas energiafogyasztás, gyakori meghibásodás.
Pl. ENIAC (1943–46) – az első elektronikus számítógép.
EDVAC (1949) – belső programvezérlés.
UNIVAC (1951) – az első sorozatban gyártott számítógép.
Neumann-elvek lefektetése.

⚙️ Második generáció (1954–1964) – tranzisztoros gépekTechnológia: tranzisztorok
Gyorsabb, kisebb, megbízhatóbb és kevesebb energiát igényel.
Megjelennek az első programozási nyelvek (pl. FORTRAN).
Példa: PDP-5 – első asztali méretű gép.

🧩 Harmadik generáció (1964–1971) – integrált áramkörökTechnológia: integrált áramkörök
Nagy ugrás a sebességben (1 millió művelet/mp).
Félvezető memória, korszerű operációs rendszerek, pl. IBM 360, IBM 370.

💻 Negyedik generáció (1971–1991) – mikroprocesszoros számítógépekTechnológia: mikroprocesszorok (pl. Intel 4004).
Kisebb, olcsóbb, gyorsabb (100 millió művelet/mp).
Új nyelvek: PASCAL, LOGO, C, C++.
Megjelennek a személyi számítógépek.

🤖 Ötödik generáció (1991–napjaink) – mikrochipes / intelligens rendszerekTechnológia: mikrochip, mesterséges intelligencia.
Még gyorsabb (1 milliárd művelet/mp), energiatakarékos, kompakt.
Cél: mesterséges intelligencia és optikai számítógépek fejlesztése.

röviden a Neumann-elvek összefoglalva:1. 💡 Elektronikus működés – a számításokat elektronikus alkatrészek végzik.
2. ⚙️ Kettes számrendszer – az adatok 0 és 1 formájában tárolódnak.
3. 💾 Tárolt program elve – a program és az adatok ugyanabban a memóriában vannak.
4. 🔁 Soros végrehajtás – az utasítások egymás után hajtódnak végre.
5. 🧠 Belső memória – az adatok feldolgozás közben a gép memóriájában tárolódnak.
6. 🧩 Központi vezérlőegység – irányítja az egész számítógép működését (ALU + vezérlőegység).➡️ Lényeg: ezek az elvek alapozzák meg a mai számítógépek működését.

• Button