Student programmer

Kovács Noel

I’m a passionate student programmer with a strong interest in coding, gaming, and cybersecurity. I love exploring new technologies, solving complex problems, and continuously improving my skills. Whether it’s writing efficient code, testing security measures, or diving into the latest games, I’m always eager to learn and challenge myself.If you’d like to contact, feel free to reach out through my social media. For business inquiries, please contact me via email.

Szenvedés vége:

    TitleAuthor(s)YearStatusPatch
    pumpexeNoel20241.0.0
    (public, github)    		Working
    (example need fix)
    bytepumpNoel20251.0.0
    (public, github)    		Fully working
    -----
    -----
    -----

    Esszé 1:
    Az athéni napidíj szerepe a demokráciában
    Az athéni demokrácia (Kr. e. 5–4. század, klasszikus kor) a népuralom innovatív formája volt az ókori Görögországban, Attika régiójában, ahol a polgárok közvetlen részvétele kulcsfontosságú. A napidíj (misthosz) bevezetése Periklész reformjaiban (Kr. e. 461–429) lehetővé tette a szegényebb rétegek bevonását, erősítve a rendszert.    A napidíj eredetileg a népbíróságon (heliaszteia) való részvételért járt: Kr. e. 462 körül vezették be, kezdetben 2 obolosz/nap értékben, ami egy munkás napi bérének fele volt. Periklész kiterjesztette a népgyűlésre (eklézsia) és a Tanácsra (bulé), emelve 3 oboloszra, ami fedezte a megélhetést. A működés egyszerű volt: a polgárok (teljes jogú athéni férfiak, 18–21 évesek) a gyűlések végén kapták meg a fizetséget, ami ösztönözte a rendszeres részvételt. Ez bevonta a thétákat (szegény munkásokat), akik korábban anyagi okok miatt távol maradtak, így akár 6000–8000 fő is részt vehetett ezeken az üléseken.A napidíj hatása: demokratikusabbá tette a népuralmat, mivel egyenlőbbé vált az esély a döntéshozatalban. Közsegélyekkel (pl. színházi belépők) kiegészítve Periklész így stabilizálta hatalmát, mint többször megválasztott sztratégosz.A rendszer Kr. e. 404-ben, a peloponnészoszi háború vereségével összeomlott, de a napidíj modellje mutatja, hogyan lehet anyagi eszközökkel növelni a polgári részvételt.

    Esszé 2:
    Az athéni demokrácia az ókori Görögország egyik legfontosabb politikai újítása volt, amely a Kr. e. V. századra, Periklész korára alakult ki. A demokrácia szó jelentése „népuralom”, és Athénban valóban a szabad, athéni származású férfi polgárok gyakorolták a hatalmat.    A rendszer alapjait Szolón reformjai teremtették meg a Kr. e. VI. században, aki eltörölte az adósrabszolgaságot, és a polgárokat vagyoni alapon osztotta be. Később Kleiszthenész Kr. e. 508 körül bevezette a phülérendszert és a cserépszavazást, hogy megakadályozza a zsarnokság visszatérését. A demokrácia fénykorában, Periklész idején, minden teljes jogú polgár részt vehetett a város ügyeiben.A legfőbb döntéshozó szerv a népgyűlés (ekklészia) volt, ahol a polgárok közvetlenül szavaztak a törvényekről és háborús kérdésekről. A tanács (bulé) készítette elő az ügyeket, a népbíróságok (dikasztériumok) ítélkeztek, a tisztségeket pedig sorsolással vagy választással töltötték be. A stratégoszokat, a hadvezéreket például választás útján nevezték ki.A politikai jogokat azonban csak a felnőtt, athéni születésű férfiak élvezhették. A nők, a bevándorlók és a rabszolgák nem vehettek részt a közéletben. Ennek ellenére az athéni demokrácia a korábbi arisztokratikus rendszerekhez képest sokkal szélesebb részvételt biztosított, és mintát adott a későbbi korok népképviseleti rendszerei számára.

    Esszé 3:
    Az Ókori Görög Hitvilág: Istenek Emberi és Isteni Vonásai
    Az ókori görög mitológia az isteneket antropomorf lényként ábrázolja: emberi alakban, érzelmekkel és tulajdonságokkal rendelkeznek, ám halhatatlanok és természetfeletti hatalommal bírnak. Ez a hitrendszer nem csupán magyarázta a világ jelenségeit, hanem tükrözte az emberi társadalmat is. Egy kiváló példa erre Artemisz és Aktaión mítosza, ahol a vadászat istennője kegyetlenül bünteti a véletlenül fürdését meglátó vadászt: szarvassá változtatja, és saját kutyái szétmarcangolják. Ez a történet illusztrálja az istenek kapriciózus természetét.    Az istenek emberi vonásai – mint a harag, féltékenység vagy szerelem – gyakran vezetnek konfliktusokhoz. Zeusz hűtlenkedései miatt Héra bosszút áll, Apollón szerelmi kalandjai pedig gyarlóságot mutatnak. Ugyanakkor hatalmuk lehetővé teszi a beavatkozást az emberi ügyekbe: irányítják a természetet, háborúkat befolyásolnak, mint a trójai háborúban, ahol oldalakat választanak (pl. Athéné Odüsszeuszt támogatja). Halhatatlanok, de sebezhetőek érzelmileg és fizikailag, az Olümposzon családként élnek Zeusz vezetésével, viszályokkal tarkítva.A görögök politeista világképe szerint az istenek képviselik a világ erőit, kultuszuk templomokban (pl. Delphoi), áldozatokkal és fesztiválokkal zajlik. Moralitásuk nem mindig igazságos – Aktaión esete aránytalan büntetést mutat –, ami kérdéseket vet fel az isteni igazságosságról. Később filozófusok, mint Platón, kritizálták ezt.Ez a hitvilág befolyásolta a görög művészetet, irodalmat (Homérosz, Ovídiusz) és kultúrát, hidat képezve az emberi és természetfeletti között. Segített megérteni a sorsot, de rámutatott az istenek emberi gyengeségeire is, gazdagítva az ókori gondolkodást.

    Ita- ra amit tudni kell:Margarétafejes nyomtatóMűködés: A margareta alakú fej kiválasztott karakterét festékszalagon keresztül a papírra üti.Jobb: szép betűkép | Rosszabb: lassú, fix karakterkészletHengerfejes nyomtatóMűködés: A forgó henger karakterei egyszerre egy teljes sort nyomtatnak.Jobb: nagyon gyors | Rosszabb: zajos, drágaSornyomtatóMűködés: Egy teljes sor karaktert nyomtat ki egyszerre mechanikus ütésekkel.Jobb: nagy teljesítmény | Rosszabb: zajos, gyenge minőségMátrix (tűs) nyomtatóMűködés: Elektromágnesek mozgatta tűk pontokból alakítják ki a képet festékszalagon keresztül.Jobb: többpéldányos nyomtatás, olcsó | Rosszabb: lassú, zajos, rossz minőségTintasugaras nyomtatóMűködés: Mikroszkopikus tintacseppeket fúj a papírra.Jobb: kiváló kép- és fotóminőség, halk | Rosszabb: drága üzemeltetés, tinta beszáradLézernyomtatóMűködés: A lézer elektrosztatikus képet rajzol a dobra, melyre toner tapad és hő rögzíti a papíron.Jobb: gyors, tartós nyomat, alacsony oldalköltség | Rosszabb: drágább készülékLED nyomtatóMűködés: LED sor hozza létre az elektrosztatikus képet a dobon, tonerrel és hővel rögzítve.Jobb: gyors, megbízható | Rosszabb: fotóminőség gyengébb, drágább